Nehéz ezt pontosan körülírni, hogy mikor kezdődik el és mikor fejeződik be. Egyszer csak azt látom, hogy a gyerekek felnőttek, élik a maguk kis életét, jól vagy rosszul ezt majd az idő eldönti. Maholnap én is 50 leszek, eléggé elrettentő szám, de valahogy mégsem a számtól magától félek, 50, na és mi van akkor? Amitől félek az az, hogy nagy valószínűséggel nincs már ugyanennyi az életemből és ez olyan megdöbbentő. Ettől néha bepánikolok, ilyenkor próbálom valamiféle keretek közé szorítani magam, mert ha vannak célok és szabályok amiket követni kell, az ad egyfajta ritmust és nyugalmat az életemnek. A célnélküliség a legrosszabb az én esetemben, ha nincs olyan ami felvillanyoz az egyet jelent a depresszióval. Egy hosszan betartható diéta is nyugalmat és biztonságot ad, mert azt látom, hogy képes vagyok kontrollálni és betartani egy olyan dolgot amit elterveztem. Nekem kellenek a szabályok, az időről időre eltervezett és betartott feladatok! Pedig pont az ellenkezőjét kellene megtanulnom, sodródni az élettel, úszni a lehetőségekkel és beleugorni a szerelembe ameddig még lehetséges! Nem akarom elfogadni, hogy csak a fiataloké a világ, mert lehet, hogy egy 50-es nőnek már nem a családalapítás a jövője vagy egy élet megalapozása de attól még lehetnek tervei. Én most ezen dolgozom, kitalálni a terveket, megismerni jobban magam, örülni minden egyes pillanatnak, már amennyire ez lehetséges. Egészségesnek lenni, ez az egyik legfőbb feladat amit ebben a korban tudatosan kell már kezelni. A ráncokkal egyáltalán nem foglalkozom, de a kilóim számával nagyon is. Az év eleji naplóbejegyzésem is amolyan Bridzsit Dzsonzosan a kilóim számával indít. Egyébként azt gondolom tök mindegy hány évesek vagyunk és hány kilósat ha van aki szeret bennünket. Kivétel nélkül mindenkit megszépít a szerelem!
Nézek ki az ablakon és nem tudom elhinni, hogy ezek a kopár fák kizöldülnek majd. Pedig így lesz, megjelennek a harsányzöld kis rügyek majd gyönyörű levelek lesznek belőle. Pillanatokon belül felmelegszik a levegő és mire éppen kezd elegem lenni a hidegből, azt veszem észre, hogy a kávémmal a kezemben a jó illatú tavaszi napfényben ücsörgök a lépcsőn.
"Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!"
Coco Chanel
Kommentek